Megszületett a döntés: A tőkét K. Marx szövegkönyve alapján filmesítjük meg – ez az egyetlen szabatos megoldás. {Ceruzajegyzet egy papírdarabkán, amely a füzetbe van ragasztva.}  NB. „Címkék” itt: a vágószoba falára gombostűzött feljegyzések. 1927. X. 13. …Folytatni... Tovább!

A lipcsei fesztivál nélkül nem volna módomban személyes élményre is támaszkodva beszámolni a háború előtti és alatti amerikai társadalmi filmdokumentarizmusról, erről az USA filmtörténetében éppúgy, mint az egyetemes filmtörténetben is megkülönböztetett helyet érdemlő, ám... Tovább!

A tetszetős dinamizmussal telített amerikai kalandfilmek, a pinkertoni világ színre vitt darabjainak a képváltás gyorsaságáért és a premierplanokért jár némi elismerés a kinokok részéről. Az ilyen film nem elvetendő, csak rosszul hat a maga... Tovább!

A hivatalos kritika azonban fanyalgott. Túl kusza, szertelen, formátlan a forma, pontatlanok a történelmi esemény-idézetek, misztikus az ideológia, nacionalista a tendencia. Hol van az ukrán és az orosz nép örök és megbonthatatlan barátságának motívuma... Tovább!

A fiatalon elszenvedett, kegyetlen körülmények között letöltött börtönbüntetés a társadalom engesztelhetetlen gyűlöletét váltotta ki belőle. Hamarosan csatlakozott a párizsi anarchista mozgalomhoz, amelynek idővel egyik országos jelentőségű szervezőjévé és vezetőjévé vált. Anarchista pályafutását fia születését... Tovább!

Szeretném, ha azok az állandó esztétikai beállításban élő lelkek, akik eddig a moziban nem találták meg szellemi igényeik kielégülését, vagy eleve tagadásba vették a mozi mûvészi lehetőségeit, megnéznék a most bemutatásra került A nagyváros... Tovább!

Gró Lajos pregnánsan a társadalmi és etikai fejlődés vonalát képviselte a nemzetközi szakirodalom és alkotói gyakorlat ismeretében. Munkássága kezdetén felismerte a filmezésben rejlő, de kevésbé tudatosított művészi fejlődés lehetőségét. Nem folytatott gyakorlati tevékenységet, de... Tovább!

Vigo esetében három körülmény játszott össze kedvező módon: a társadalmi–művészeti helyzet, a saját életkörülmények és a hangosfilm követelte útkeresés ösztönző ereje. Ilyen háttérrel készült el a Nizzáról jut eszembe (1929), a Taris (1931), a... Tovább!

A japán ’68-asok egyik alapvető törekvése, a II. világháborús fanatizmussal és militarizmussal való leszámolás, paradox módon újra valósággá vált egy baloldali alkotó életében. Ha van valami tanulság a japán ’68-ból, az éppen az lehetne,... Tovább!