„Kotányi Attilaneve két olyan mozgalomhoz is kapcsolódik, amelyeket a legizgalmasabb, igen nagy hatású kísérleti irányok között tartanak számon a 20. század második felének történetével foglalkozó művészettörténészek: ezek a Szituacionista Internacionálé (Situationist International) és az... Tovább!

Ha van valami nevetséges abban, ha ma forradalomról beszélünk, annak az az oka, hogy a szervezett forradalmi mozgalom réges rég felszívódott a modern országokban; éppen ott, ahol azok a lehetőségek koncentrálódnak, melyekkel döntően átalakíthatnánk... Tovább!

Kotányi Attilát néhány barátommal együtt két éven át látogattam rendszeresen a kilencvenes évek végén, Ág utcai lakásában, Budapesten. Tőle szereztem tudomást a Szituácionista Internacionáléról (Sz. I.). Az ő hatására kezdett foglalkoztatni a kapitalizmus-kritika és... Tovább!

1968. augusztus elején a szituacionisták a zaklatások elől Belgiumba, előbb Brüsszelbe, majd egy Vosges-i erdei házba menekültek megírni a Szituacionisták és az Enragés a foglalási mozgalomban c. összefoglalójukat. Az erdei magányban Guy Debord és... Tovább!

"A klasszikus munkásmozgalmat bármiféle illúziók nélkül kell vizsgálni, és főként figyelembe véve a változatos politikai és pszeudoteoretikus örökségeket, mindazt amit a kudarcaiktól örököltek. Ennek a mozgalomnak miközben kudarcokat élt át (Párizsi Kommün vagy az... Tovább!

E megállapítás és bizonyítása nem pusztán akadémiai értékkel bír, kétségtelenül elengedhetetlen volt felismerni a spektákulum egységét, illetve megérteni hatásának alakulását ahhoz, hogy tanulmányozni tudjuk, milyen irányokban volt képes ez az erő azóta elmozdulni. Rendkívül... Tovább!

Mindeddig elsősorban az elmúlt század forradalmi harcaiból örökölt szubverzív módszerek formáit, kategóriáit alkalmaztuk. Javasolom, hogy tiltakozásunkat a múlthoz semmilyen módon nem kötődő eszközökkel egészítsük ki. Nem arra gondolok, hogy teljes egészében tekintsünk el mindazoktól... Tovább!

„Debord elméletének a megértéséhez elsősorban arra van szükség, hogy őt marxista szerzőként kezeljük”. Magától érthetődő, hogy a spektákulum elméletét az árutermelés, az értékelmélet és az áru fetisizmusának vizsgálatához kell visszavezetni, hiszen maga Debord is... Tovább!