2023. 02. 16.
Amadeo Bordiga – Május elseje Olaszországban (1922)
Tekintettel arra, hogy idén a május elseje egybeesett a genovai konferenciával, az olasz kormány szigorú utasításokat küldött szét a rendőrfőnököknek, megtiltva mindenféle politikai demonstrációt. A fasiszták bejelentették, hogy május elsejére és minden vele kapcsolatosan szervezett demonstrációra az antifasiszta provokáció részeként fog tekinteni; a szakszervezeteken belüli csekély szervezettségükkel megpróbálkoztak áttolni a munkások ünnepét április 21-ére, ünnepélyes kudarccá téve azt. Még azt is bejelentették, hogy minden munkásfelvonulást elleneznek.
A munkás-demonstrációk szervezése a minden szakszervezetet magába foglaló Munka Szövetsége helyi bizottságainak feladata lett. A bizottságok által szervezett demonstrációkra pedig a szindikalisták, a kommunisták, a szocialisták és a republikánusok szétküldték saját szószólóikat.
Erre az alkalomra kiáltványt állított ki a kommunista párt. Saját szervezetét és minden rendelkezésére álló eszközt felajánlott a szövetséges szervezeteknek arra az eshetőségre, ha a kormány és a fasiszták tilalmai és fenyegetőzései ellenére is a nyilvános demonstráció mellett döntenének. De ezt az ajánlatot szinte mindenhol elutasították. Kiáltványában a kommunista párt elemezte a jelen politikai helyzetet és megerősítette a Harmadik Internacionálé taktikáját az egységfront és saját Olaszországi intézkedései javára, azt a nézetet erősítve, hogy a Munka Szövetsége egy hatásos és forradalmi szervezet. Tiltakozásként a kormány eltiltása ellen, a Munka Szövetségének a szocialista többségű miláni bizottsága és a kommunista többségű turini bizottsága általános sztrájk elrendelését helyezte kilátásba az Olaszország-szerte.
Már akkor is tekintélyt parancsoltak maguknak a demonstrációk, amikor még nem bírtak hivatalos természettel. A katonák és a matrózok segítette fasiszták számtalan fenyegetése ellenére minden munkás és paraszt távol maradt a munkától; még a vasutasok is teljes távolmaradásukat rendelték el, hiába tett nekik engedményeket a kormány azáltal, hogy csökkentette a járó vonatok számát. A hivatalos hazugságokkal ellentétben, megbénították a teljes szolgáltatást. Ez a tény tanúbizonyságot tesz figyelemreméltó szolidaritásukról. Az impozáns munkásgyűlések hatalmas lelkesedést ébresztettek a nagy ipari központokban és a falvakban egyaránt. Számtalan összeütközésre került sor a munkások és az őket megtámadó fasiszták között, amelynek rengeteg munkás esett áldozatul, de a napot általánosságban a munkásság emelkedő harci kedve jellemezte, magyarázva a fasiszták nagy számú halottját és sebesültjét.
A kommunista párt szószólói kidolgozták a párt által támogatott konkrét elveket, amelyek az egységfront mellett foglalnak állást; de ugyanakkor nyíltan becsmérelték a többi pártot, nagy sikert aratva mindenhol.
A tömegek közti propagálás sikere főként pártunk érdeme, ahogy a kormány és a fasiszta reakció elleni harc is.
Az események fényében rengeteg város munkássága a Kommunista Szakszervezeti Bizottságokkal karöltve alaki felhívást intézetett a Munka Szövetsége felé egy nemzeti általános sztrájk elrendeléséről, de a szervezetek szocialista és anarchista többségű központi tanácsa elutasította az indítványt és megelégedtek egy plátói tiltakozás közlésével.
A demonstráció eredményeit közölve, a kommunista sajtó kiemelte annak sikereit, miszerint nagy tapasztalatokat nyújtott az egységfront taktikájának és alkalmat adott a nagy tömegeknek az egyesülésre, emelve a munkásság morálját. Másrészt megjegyezték, hogy ami hiányos – az az egységes szerveződés. Ez a hiány a gyűlések megszervezése közben mutatkozott meg, kiváltképp a munkás-védekezés kérdésében. Mindazonáltal, kihasználtuk a lehetőséget és megindult a mozgalom, hogy a Munka Szövetségét megerősítsük, mind szervezettségében, mind taktikáiban.
Az Olasz Kommunista Párt feladata lesz , hogy ennek a nagy hirtelenséggel alakult, hatalmas tömegmozgalomnak a forradalmi értelemben hatásos és egységes vezetést biztosítson, folyamat kiszakítva a tömegek egy-egy részét az opportunista vezetők káros befolyása alól, akik már tudják, hogy a politikai mezején legyőzte őket a kommunista taktika. Minden cselekedetük ellenére is látják maguk előtt az olasz munkásság forradalmi felkelésének eljövetelét.
Először megjelent: International Press Correspondence 2. évfolyam 43. szám, 1922. május 30.
Forrás: https://www.marxists.org/magyar/archive/bordiga/1922/majus-elseje-olaszorszagban.htm
HTML/Fordítás: P. G.