2023. 02. 16.
WILHELM REICH – A NEMZETI SZOCIALIZMUS PROPAGANDÁJA ÉS A KAMPÓS KERESZT
A német nemzeti szocializmus az SA kereteibe nagyon hamar beterelte azokat a nagyrészt fojtottan forradalmár érzületű ugyanakkor azonban tekintélyi (autoritär) beállitottságu munkásokat, akik főleg a munkanélküliek s a politikai tapasztalat nélküli ifjúság köréből toborzódtak. Ezért, a legkülönbözőbb rétegek igényének megfelelően, a nemzeti szocialisták propagandája tele volt ellentétekkel. Ám a tömeg misztikus érzésének kezelésében ez a propaganda mindvégig következetes és egységes maradt.
Nemzetiszocialista párttagokkal s főleg az SA tagjaival folytatott beszélgetésekből egybehangzóan kiderül, hogy e tömegek megnyerésében a döntő tényező a nemzeti szocializmus forradalmi kiöltöztetése volt. Akadtak nemzetiszocialisták, akik tagadták, hogy Hitler a tőkét képviseli. Voltak SA tagok, akik a legsúlyosabb fenyegetéssel illették Hitlert az esetre, ha a „forradalom” ügyét elárulja. Hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy Hitler a német Lenin. Mindazok, akik a szociáldemokrácia és a középpártok soraiból mentek át a nemzeti szocializmushoz, olyan forradalmasított elemek voltak, akik azelőtt vagy nem foglalkoztak politikával vagy pedig politikailag tájékozatlanok voltak. A kommunista pártból átpártolt, gyakran proletárforradalmi beállítottságú elemek azok sorából kerültek ki, akik a KPD ellentétes értelmű politikai rendelkezéseit nem tudták megérteni, s olyanokból, akiknek a tisztánlátását a Hitlerpárt külsőségei, a katonai jelleg, a tömegerő fitogtatása stb. megzavarták.
A nemzetiszocialista propaganda szimbolikus eszközei közt feltűnő mindjárt a zászló szimbólum:
Wir sind das Heer vom Hakenkreuz
Hebt hoch die roten Fahnen,
Der deutschen Arbeit wollen wir
Den weg zur Freiheit bahnen.
Ez a szöveg érzelmi tartalmát illetőleg kétségtelenül forradalmi. A nemzetiszocialisták tudatosan használtak kommunista dallamokat, amiket ők más szövegekkel énekeltek. Megfelelnek ehhez azok a politikai formulák, amiket százával talál az ember a Hitlerféle lapokban. Pl.: ,,A politikai polgárság a történelem alakítás színpadáról épp most van lelépőben. Helyére az ököl és a homlok dolgozó népének eddig elnyomott osztálya, a munkásság lép, hogy történelmi küldetését betöltse.”
Az ügyesen összeállított zászlóban a nemzeti szocialista tömegek ideológiájának szubjektivaffektiv jellege teljesen érvényre jut. Hitler írja a zászlóról: „Mint nemzeti szocialisták zászlónkban a programmunkat látjuk. A vörös színben mozgalmunk szocialista gondolatát látjuk, a fehérben a nemzetit s a kampóskeresztben az árja ember győzelméért való harc küldetését s ezzel együtt a dolgozó munka gondolatának győzelmét, mely örökké antiszemita volt és örökre antiszemita lesz.” (Mein Kampf. 557. o.)
Hogy a vörös és a fehér szín a kispolgári ember ellenmondásos struktúrájára hatást gyakorol, az egész természetes. Tisztázatlan eddig az a szerep, amit a kampóskereszt az érzelmek világában játszik. Miért oly alkalmas ez a szimbólum a sötét érzések provokálására? Hitler azt mondja, hogy a kampós kereszt az antiszemitizmus szimbóluma. A kampós kereszt csak nagyon későn lett ez, s különben is ez még mindig nyitva hagyja az antiszemitizmus affektiv tartalmának kérdését. Az antiszemitizmus egy részét a fajelmélet irracionális tartalmából magyarázhatjuk meg, s ez a szennyes szexuális érzéki affektíve visszautasító értékeléséből áll. Ebben az összefüggésben a zsidó és a néger úgy a német mint az amerikai nacionalisták felfogásában egy vonalon helyezkedik el. Megbízható értesülések szerint Amerikában a négerek elleni faji harc túlnyomóan a szexuális védekezés talaján mozog: a négert érzéki disznónak tekintik, aki erőszakot követ el a fehér nőkön. A Rajnavidék színesek által történt megszállásáról Hitler a következőket írja:
„Már csak Franciaországban van — ma inkább mint valaha — bensőséges megegyezés a börzét irányító zsidók szándékai s a sovinisztikusnak beállított nemzeti államvezetés óhajai között. Már egyedül ebben felmérhetetlen veszedelem rejlik Németországra. Épp ebből az okból kifolyólag Franciaország a legfélelmetesebb ellenség volt és marad. Ez az elnégeresedésnek mindinkább áldozatul eső nép a zsidó világuralom céljaihoz való kötöttségében lappangó veszedelem Európa fehér faj állományára. Az Európa szívében fekvő Rajnavidék négervérrel való elpestisezése ugyanúgy megfelel soviniszta ősellenségünk perverzszadista bosszúszomjának, mint a zsidók ama jéghideg megfontolásának, hogy ezen az úton az európai kontinens elkorcsosítása a központban kezdetét vegye, s a fehér faj alól az alacsonyabb rendű emberség beinficiálásával az önuralkodó lét talaját kihúzza.” (Mein Kampf. 704—705. o.)
Energikusan gyakorolnunk kell magunkat abban, hogy pontosan megértsük azt, amit az ellenfél mond s nem elintézni azzal, hogy az ostobaság vagy szélhámosság. Ennek az üldözési mániának ható elméletnek az érzelmi tartalmát jobban értjük, ha a néptest megmérgezésének elméletével együtt tekintjük. A kampós keresztnek is van az érzelmi élet mélyeinek felkavarására alkalmas érzelmi tartalma. Mindenesetre ez a tartalom egészen más, mint amire Hitler céloz.
Nemrégiben a kampóskereszt szimbólumot megtalálták a szemitáknál is, mégpedig a granadai Alhambra Myrtus udvarán. Herta Heinrich az Edd Dikkei zsinagóga romjai közt akadt rá a Genezarethtó melléki Kelet-Jordániában.(Herta Heinrich: Hakenkreuz, Vierklee und Granatapfel. Ztschrft. f. Sexualwissenschaft 1930. 43. o.). Itt a következő a formája:
A kampós kereszt gyakran rutával (négyszeg) együtt fordul elő, s az egyik a férfi, a másik a női principium szimbóluma. Percy Gardner megtalálta a görögöknél Hemera jelzéssel mint napszimbólumot, ami ismét a férfi principiumot jelenti.(Valamennyi felhozott adalékot illetőleg lásd John Löwenthal : Zur Hakenkreuzsymbolik. [Ztschrft. f. Sexualwissenschaft, 1930. 44. o.]) Löwenthal leír egy 14. századbeli oltárteritőn előforduló kampóskeresztet (a Soest mezei Mária), ahol a kampóskeresztet volva és kettős kereszt díszíti. Itt a kampóskereszt a viharos ég szimbolumaként szerepel, a ruta pedig mint a termékeny föld jelképe. Smigorski megtalálta a kampóskeresztet az indiai Svastikakereszt formájában mint négy irányú villámot háromhárom ponttal mindegyik nyila körül, a következőkép:
Lichtenberg talált olyan kampóskereszteket, ahol a három pont helyén fej szerepel A kampóskereszt tehát eredetileg szexuális szimbólum, mely idők folyamán különböző jelentést vett föl, többek közt — később — a malomkerekét is, mint a munka szimbóluma. Mivel pedig a munka és a nemiség az érzelmi hangsúlyozottságot illetőleg eredetileg ugyanazok voltak, érthető Bilman és Pengerot indogermán ősidőkből származó lelete, ahol a kampóskereszt a következő felírással szerepel: „Hála néked Föld, emberek anyja, növekedj Isten ölelésében, töltsd el gyümölccsel az embert hasznára.”
Itt a termékenységet az anyaföld nemi aktusa az istenapával ábrázolja. Óindiai lexikografusoknál, Zelenin szerint úgy a kakas mint a kéjenc neve svastikas (kampóskereszt).
Ha már most még egyszer megnézzük a felső sarokban rajzolt két kampóskeresztet, úgy kiderül, hogy a kampóskereszt két egymásba fonódó emberi alak sematikus rajza. A baloldali kampóskereszt a nemi aktust fekvő, a másik álló helyzetben ábrázolja.
A kampóskeresztnek ez a hatása az öntudatlan érzelmi életre természetesen nem ok, hanem csak erőteljes segédeszköz a fasiszta tömegpropaganda sikerében. Különböző korú, nemű és társadalmi helyzetű személyekkel történt ellenőrző próbák igazolják, hogy csak igen kevesen nem ismerték a kampóskereszt értelmét; a legtöbben hosszabb szemlélet után előbb-utóbb kitalálják. Feltételezhető tehát, hogy ez a két egymásba fonódó alakot ábrázoló szimbólum a lelkiek mély öntudatlan rétegére igen nagy ingert gyakorol, s ez az inger annál erősebb minél kielégítetlenebb, s tudatosan vagy öntudatlanul szexuálisan vágyakozóbb a hatásának kitett. Ha ezenkívül még e szimbólumot a becsületesség és hűség jelvényeként prezentálják, úgy még a morális én tiltakozó törekvéseit is kiküszöböli s még hatékonyabb.
Forrás: Korunk, 1934 Március