2023. 02. 16.
ROBERT KURZ – AZ EURÓ VÁLSÁGÁTÓL A GLOBÁLIS PÉNZVÁLSÁGIG?
ROBERT KURZ – AZ EURÓ VÁLSÁGÁTÓL A GLOBÁLIS PÉNZVÁLSÁGIG?
Több mint egy éve már, hogy a legjelentősebb államok – kényszerűségből – a megmentő szerepében tündökölnek a globális pénzügyi és gazdasági válság fenyegetéseivel szemben. Mint “lender of last resort” (azaz végső hitelező) az állam a világ majd minden részén improvizált védővonalakat állított föl, bevetve minden eszközt: a jegybankok pénzáradatát, a hadigazdaságra emlékeztető őrületes állami eladósodást, a mentőcsomagokat és a konjunktúra-programokat. Mindezt anélkül, hogy a horizonton megjelent volna a világtőke új, autonóm felhalmozási ciklusának bármilyen jele. Az államnak azonban továbbra is csak formális képessége van arra, hogy új pénzt hozzon létre – szubsztanciálisan ugyanis továbbra is a tőke valós értékesülésétől függ. Mindenki tudja, hogy óriási inflációs potenciált építünk föl, amikor a valós értéktermelést állami programok helyettesítik. A kérdés mármost az, milyen gazdasági formában fog ez a potenciál megnyilvánulni.
Görögország fenyegető államcsődje tűnik jelenleg a leggyengébb láncszemnek. Ugyanakkor az is közismert, hogy a háttérben egész sor hasonló eset van kibontakozóban. Vannak akik azzal nyugtatgatják magukat, hogy az államok – szemben a vállalatokkal vagy bankokkal – nem tudnak a szó szoros értelmében csődöt jelenteni. De mit jelent ez? Elég egy pillantást a történelemre vetni, hogy lássuk hogyan lehet “megoldani” egy államcsődöt a gyakorlatban: az adósságot az állam vagy kényszerűségből elinflálja (hiperinfláció), vagy pedig a valutaleértékeléshez [Währungsschnitt] nyúl. Mivel azonban Görögország a többi európai országhoz hasonlóan már egyáltalán nem rendelkezik saját valutával, ezért problémája az egész valutaövezet problémája is. Az euró értéke a többi világpénzhez képest pedig máris esni kezdett, a nagyobb pénzalapok már erős spekulációba kezdtek az összeurópai pénznemmel szemben. Ez nem a tőzsdecápák alantas fondorlatainak köszönhető, hanem természetes következménye az állami fizetésképtelenségnek.
Ha további “görögös” esetek fognak következni, akkor az euró külső értékvesztése könnyen átcsaphat a belső leértékelődésbe. Ennek oka nyilvánvaló: a levegőben lógó valutaleértékelés mint a jegybank által szolgáltatott végső “kegyelemdöfés” arra kényszeríti a vállalatokat, hogy hirtelen megemeljék áraikat, megelőzve árutőkéjük leértékelődését. Ez egy önmagát meghajtó folyamat, mert ezáltal egyben megnő a valutaleértékelés felé ható kényszer is. Ezzel pedig adott egy esetleges euró-krach veszélye. Minden ennek ellentmondó bizonygatás ellenére a központi európai államok nem engedhetik el Görögország és a többi államcsőd-jelölt kezét. Amikor azonban az euró megmentése érdekében támogatják Görögországot, akkor magukat is hasonló helyzetbe hozzák, mivel közel járnak hozzá, hogy beleütközzenek saját fizetőképességük határaiba. A híres “bizalomvesztés” a bankrendszerrel szemben most megtörténhet a valutákkal is. Ez nem pusztán “pszichológiai” kérdés, hanem kemény gazdasági összefüggések következménye.
Egy esetleges euró-krachnak azonban pusztító hatása lenne a globális konjunktúrára és a többi valutára is. A vagyontárgyak és a jövedelmek általános értékvesztése az infláción vagy a valutaleértékelésen keresztül nem csak az Európán belüli konjunktúrát fojtaná meg, hiszen a globalizációval az egyes gazdasági térségek sokkal nagyobb mértékben összeforrtak, mint korábban. Mellesleg az államháztartás állapota az USA-ban, Japánban és Kínában is meglehetősen csúnyán fest. Az angolszász és dél-európai országok vezetői részéről fölvetett maximum 6%-os “kontrollált infláció” mint az állami adósság leépítésének eszköze könnyen még azelőtt kontrollálhatatlan inflációs spirálba csaphat át, mielőtt még elkezdenének vele tudatosan kísérletezni. Ahogy Görögország az eurózónán belül alkotja a leggyengébb láncszemet, úgy az eurózóna egésze a nemzetközi pénzügyi rendszerben játszhat hasonló szerepet törékenysége miatt. Az, hogy minden valuta már jó ideje leértékelődőben van az arannyal szemben, a pénzrendszer általános válságának jele lehet.
*
Megjelent a Neues Deutschland-ban 2010. március 5-én.
ford.: kmb
Forrás: http://rednews.hu/index.php/az-elmelet-gyakorlata/310-az-euro-valsagatol-a-vilagpenz-valsagig