2014. 02. 15.
WILHELM REICH – A NEMZETI SZOCIALIZMUS PROPAGANDÁJA ÉS A KAMPÓS KERESZT
2014.02.15
A német nemzeti szocializmus az SA kereteibe nagyon hamar beterelte azokat a nagyrészt fojtottan forradalmár érzületű ugyanakkor azonban tekintélyi (autoritär) beállitottságu munkásokat, akik főleg a munkanélküliek s a politikai tapasztalat nélküli ifjúság köréből toborzódtak. Ezért, a legkülönbözőbb rétegek igényének megfelelően, a nemzeti szocialisták propagandája tele volt ellentétekkel. Ám a tömeg misztikus érzésének kezelésében ez a propaganda mindvégig következetes és egységes maradt.
Nemzetiszocialista párttagokkal s főleg az SA tagjaival folytatott beszélgetésekből egybehangzóan kiderül, hogy e tömegek megnyerésében a döntő tényező a nemzeti szocializmus forradalmi kiöltöztetése volt. Akadtak nemzetiszocialisták, akik tagadták, hogy Hitler a tőkét képviseli. Voltak SA tagok, akik a legsúlyosabb fenyegetéssel illették Hitlert az esetre, ha a „forradalom” ügyét elárulja Hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy Hitler a német Lenin. Mindazok, akik a szociáldemokrácia és a középpártok soraiból mentek át a nemzeti szocializmushoz, olyan forradalmasított elemek voltak, akik azelőtt vagy nem foglalkoztak politikával vagy pedig politikailag tájékozatlanok voltak. A kommunista pártból átpártolt gyakran proletárforradalmi beállítottságú elemek azok sorából kerültek ki, akik a KPD ellentétes értelmű politikai rendelkezéseit nem tudták megérteni, s olyanokból, akiknek a tisztánlátását a Hitlerpárt külsőségei, a katonai jelleg, a tömegerő fitogtatása stb. megzavarták.
A nemzetiszocialista propaganda szimbolikus eszközei közt feltűnő mindjárt a zászló szimbolum:
Wir sind das Heer vom Hakenkreuz
Hebt hoch die roten Fahnen,
Der deutschen Arbeit wollen wir
Den weg zur Freiheit bahnen.
Ads not by this site
Ez a szöveg érzelmi tartalmát illetőleg kétségtelenül forradalmi. A nemzetiszocialisták tudatosan használtak kommunista dallamokat, amiket ők más szövegekkel énekeltek. Megfelelnek ehhez azok a politikai formulák, amiket százával talál az ember a Hitlerféle lapokban. Pl.: ,,A politikai polgárság a történelem alakítás színpadáról épp most van lelépőben. Helyére az ököl és a homlok dolgozó népének eddig elnyomott osztálya, a munkásság lép, hogy történelmi küldetését betöltse.”
Az ügyesen összeállított zászlóban a nemzeti szocialista tömegek ideológiájának szubjektivaffektiv jellege teljesen érvényre jut. Hitler írja a zászlóról: „Mint nemzeti szocialisták zászlónkban a programmunkat látjuk. A vörös színben mozgalmunk szocialista gondolatát látjuk, a fehérben a nemzetit s a kampóskeresztben az árja ember győzelméért való harc küldetését s ezzel együtt a dolgozó munka gondolatának győzelmét, mely örökké antiszemita volt és örökre antiszemita lesz.” (Mein Kampf. 557. o.)
Hogy a vörös és a fehér szín a kispolgári ember ellenmondásos strukturájára hatást gyakorol, az egész természetes. Tisztázatlan eddig az a szerep, amit a kampóskereszt az érzelmek világában játszik. Miért oly alkalmas ez a szimbólum a sötét érzések provokálására? Hitler azt mondja, hogy a kampós kereszt az antiszemitizmus szimboluma. A kampós kereszt csak nagyon későn lett ez, s különben is ez még mindig nyitva hagyja az antiszemitizmus affektiv tartalmának kérdését. Az antiszemitizmus egy részét a fajelmélet irracionális tartalmából magyarázhatjuk meg, s ez a szennyesszexuálisérzéki affektive visszautasító értékeléséből áll. Ebben az összefüggésben a zsidó és a néger úgy a német mint az amerikai nacionalisták felfogásában agy vonalon helyezkedik el. Megbízható értesülések szerint Amerikában a négerek elleni faji harc tulnyomóan a szexuális védekezés talaján mozog: a négert érzéki disznónak tekintik, aki erőszakot követ el a fehér nőkön. A Rajnavidék színesek által történt megszállásáról Hitler a következőket írja:
Ads not by this site
„Már csak Franciaországban van — ma inkább mint valaha — bensőséges megegyezés a bőrzét irányító zsidók szándékai s a sovinisztikusnak beállított nemzeti államvezetés óhajai között, Már egyedül ebben felmérhetetlen veszedelem rejlik Németországra. Épp ebből az okból kifolyólag Franciaország a legfélelmetesebb ellenség volt és marad. Ez az elnégeresedésnek mindinkább áldozatul eső nép a zsidó világuralom céljaihoz való kötöttségében lappangó veszedelem Európa fehér faj állományára. Az Európa szívében fekvő Rajnavidék négervérrel való elpestisezése ugyanúgy megfelel soviniszta ősellenségünk perverzszadista bosszúszomjának, mint a zsidók ama jéghideg megfontolásának, hogy ezen az uton az európai kontinens elkorcsosítása a központban kezdetét vegye s a fehér faj alól az alacsonyabb rendű emberség beinficiálásával az önuralkodó lét talaját kihuzza.” (Mein Kampf. 704—705. o.)
Energikusan gyakorolnunk kell magunkat abban, hogy pontosan megértsük azt, amit az ellenfél mond s nem elintézni azzal, hogy az ostobaság vagy szélhámosság. Ennek az üldözési mániának ható elméletnek az érzelmi tartalmát jobban értjük, ha a néptest megmérgezésének elméletével együtt tekintjük. A kampós keresztnek is van az érzelmi élet mélyeinek felkavarására alkalmas érzelmi tartalma. Mindenesetre ez a tartalom egészen más, mint amire Hitler céloz.
Nemrégiben a kampóskereszt szimbolumot megtalálták a szemitáknál is, mégpedig a granadai Alhambra Myrtus udvarán. Herta Heinrich az EddDikkei zsinagóga romjai közt akadt rá a Genezarethtó melléki KeletJordániában. Itt a következő a formája:1
Ads not by this site
A kampós kereszt gyakran rutával (négyszeg) együtt fordul elő, s az egyik a férfi, a másik a női principium szimboluma. Percy Gardner megtalálta a görögöknél Hemera jelzéssel mint napszimbólumot, ami ismét a férfi principiumot jelenti.2 Löwenthal leír egy 14. századbeli oltárteritőn előforduló kampóskeresztet, (a Soest mezei Mária), ahol a kampóskeresztet volva és kettős kereszt díszíti. Itt a kampóskereszt a viharos ég szimbolumaként szerepel, a ruta pedig mint a termékeny föld jelképe. Smigorski megtalálta a kampóskeresztet az indiai Svastikakereszt formájában mint négy irányú villámot háromhárom ponttal1 mindegyik nyila körül, a következőkép’:
Lichtenberg talált olyan kampóskereszteket, ahol a három pont helyén fej szerepel A kampóskereszt tehát eredetileg szexuális szimbolum, mely idők folyamán különböző jelentést vett föl, többek közt — később — a malomkerekét is, mint a munka szimboluma. Mivel pedig a munka és a nemiség az érzelmi hangsulyozottságot illetőleg eredetileg ugyanazok voltak, érthető Bilman és Pengerot indogermán ősidőkből származó lelete, ahol a kampóskereszt a következő felirással szerepel: „Hála néked Föld, emberek anyja, növekedj Isten ölelésében, töltsd el gyümölccsel az embert hasznára.”
Itt a termékenységet az anyaföld nemi aktusa az istenapával ábrázolja. Óindiai lexikografusoknál, Zelenin szerint úgy a kakas mint a kéjenc neve svastikas (kampóskereszt).
Ha már most mégegyszer megnézzük a felső sarokban rajzolt két kampóskeresztet, úgy kiderüli, hogy a kampóskereszt két egymásba fonódó emberi alak sematikus rajza. A baloldali kampóskereszt a nemi aktust fekvő, a másik álló helyzetben ábrázolja,
Ads not by this site
A kampóskeresztnek ez a hatása az öntudatlan érzelmi életre természetesen nem ok, hanem csak erőteljes segédeszköz a fasiszta tömeg propaganda sikerében. Különböző koru, nemű és társadalmi helyzetű személyekkel történt ellenőrző próbák igazolják, hogy csak igen kevesen nem ismerték a kampóskereszt értelmét; a legtöbben hosszabb szemlélet után előbbutóbb kitalálják. Feltételezhető tehát, hogy ez a két egymásbafonódó alakot ábrázoló szimbolum a lelkiek mély öntudatlan rétegére igen nagy ingert gyakorol, s ez az inger annál erősebb minél kielégítetlenebb, s tudatosan vagy öntudatlanul szexuálisan vágyakozóbb a hatásának kitett. Ha ezenkívül még e szimbolumot a becsületesség és hűség jelvényeként prezentálják, úgy még a morális én tiltakozó törekvéseit is kiküszöböli s még hatékonyabb.
1 Herta Heinrich: Hakenkreuz, Vierklee und Granatapfel. {Ztschrft. f. Sexualwissenschaft 1930. 43. o.)
2Valamennyi felhozott adalékot illetőleg lásd John Löwenthal : Zur Hakenkreuzsymbolik. (Ztschrft. f. Sexualwissenschaft, 1930. 44. o.)
Forrás: Korunk 1934 Március
0 comments on “WILHELM REICH – A NEMZETI SZOCIALIZMUS PROPAGANDÁJA ÉS A KAMPÓS KERESZT”Add yours →