2023. 02. 16.
ROBERT KURZ – TÚLTERMELÉS
ROBERT KURZ – TÚLTERMELÉS
A gazdasági válság hatására egyszer csak kiderült: a kapitalizmusban “túl sokat” termelnek. Az absztrakt gazdasági logika ebben az esetben sem tesz különbséget a szükséges fogyasztási cikkek, mint az élelmiszer, a ruha, a hajlék stb. valamint a luxuscikkek, illetve a tisztán destruktív termékek, mint pl. fegyverek között. Mint közismert, a lényeg nem a szükségletek konkrét tárgya, hanem a tőke értékesülését lehetővé tevő vásárlóerő megléte. Marxisták között makacsul él az előítélet, hogy a túltermelést úgy határozzák meg, mint azt a helyzetet, amikor a megtermelt értéktöbbletet a vásárlóerő hiánya miatt nem lehet megfelelő mértékben “realizálni”.
Ebből következik pl. az a rendszerkonform szakszervezeti érvelés, miszerint a vásárlóerőt növelésére van szükség, a konjunktúra beindításának érdekében. De a vásárlóerő egyetlen forrása [a tőkerendszerben] az értéktöbblet termelése. Ha elegendő mennyiségű értéktöbbletet termelnek, akkor az realizálható is. A vásárlóerő hiánya valójában azt jelzi, hogy túl kevés értéktöbblet lett megtermelve. Ebben áll a válság lényege.
Példaszerűen mutatkozik meg ez a probléma az autóiparban mint kulcsszektorban. A dolog kvalitatív oldala abban áll, hogy a közlekedést egyoldalúan az individuális közlekedésre épült rá, mivel az autóipar a tőke valós értékesülésének egyik jelentős területét képezte. Ezzel egyben kialakult egy új problémagóc a levegőszennyezés és éghajlatrombolás formájában. A közösségi közlekedést ezzel szemben általában leépítették, mivel mint állami fogyasztás inkább teherként nehezült a tőke értékesülésére. A dolog kvantitatív oldala abban áll, hogy a harmadik ipari forradalom során az értéktöbbletképző munkaerőt példátlan mértékben távolítják el a termelésből a technológiai fejődés és a konkurencia indukálta racionalizálási folyamaton keresztül. Így ahhoz, hogy ugyanazt a profitot elérjék egyre nagyobb (anyagi) mennyiségű autót kellett előállítani. Ez a tőkés termelés egészére is igaz. Végül a dolog eredménye az lett, hogy csökkent az össztársadalmi értéktöbblet-tömeg, ami a zuhanó profitok formájában az autóiparban is kifejeződött. A problémát egyrészről mind a termelési, mind a fogyasztási oldalon hitelfinanszírozással és lízingeléssel tolták ki. Másrészt a fönnmaradó tömegközlekedési hálózatokat – közismert következményekkel járva – privatizálták, illetve a vállalati profitfelfogás logikájának vetették alá, hogy ha törtik, ha szakad berángassák erre a szférára is kiterjesszék a tőke értékesülésének területét, hogy az utóbbi szükségállapotát ezáltal enyhítsék.
Az óriásira duzzadt hitelrendszer krachja még egyáltalán nem ment végbe teljes kiterjedésében, de a pénzügyi szféra földrengései nyilvánvalóvá tették az anyagi túltermelés hiányzó értéktöbblet-tartalmát. Megintcsak különös egyértelműséggel jelentkezett ez az autóiparban, mivel itt a kieső vásárlóerő gyorsabban csapódott le, mint a létfontosságú fogyasztási cikkek piacán. A pánikszerű állami mentőcsomagok ezért érintik a bankszektor mellett elsősorban az autókonszerneket, melyeket épp annyira a “rendszer alapkövének” tekintenek, mint a bankokat. De a tőke értékesülési lehetőségeihez mért anyagi túltermelés problémája ezzel még nem lesz megoldva. A túlkapacitásokat ugyanis a tőkés kritériumok szerint használaton kívül kell helyezni. Több nagy autóipari vállalat csődje már rég beérett, a GM és leányvállalata, az Opel “járkáló halálraítéltek”.
Azonban az ilyen értelemben vett “megtisztulás” (az alacsony profitabilitású tőkés megsemmisítése/leértékelése) nem indítja meg automatikusan az új fellendülési ciklust, hanem a zuhanó profitok és ezzel tovább zuhanó vásárlóerő és eladási lehetőségek láncreakciójával fenyeget. Így válik az autóipar a kapitalizmus egyszerre gazdasági és ökológiai válságának kulcsszektorává.
erschienen im Neuen Deutschland
am 11.12.2009
—-
A cikkben szereplő érvelés hosszabb kifejtése olvasható pl. Henry Grossmann The Law of Accumulation and Collapse of the Capitalist System c. könyvében (1929), vagy pl. Guglielmo Carchedi tanulmányában: The return from the grave, or Marx and the present crisis (2009).
ford: kmb
Forrás: http://rednews.hu/index.php/a-gyakorlat-elmelete/260-tultermeles