2023. 02. 16.
SZABÓ ERVIN – BEBEL
SZABÓ ERVIN – BEBEL
A hatalmas német szociáldemokrata párt egyik leghatalmasabb egyénisége August Bebel. A német munkások, ha róla beszélnek, csak ügy emlegetik: „a mi Bebelünk”. Mert a szó legszebb értelmében az övék ez a vasember, akit erős akarata, lángoló lelkesedése, törhetetlen hite, hatalmas tudása már évtizedekkel ezelőtt Liebknecht oldalára állított, hogy a legelső csatasorban küzdjön érettük, velük: – a szocializmusért. Az övék ez a férfiú, aki ifjú kora óta, mind mai napig viszi a harcot pártunkért, aki jó és rossz időben egyaránt kitartott, csüggedést soha nem ismert, aki diadalról-diadalra vitte a pártot és aki ma ősz hajakkal is ugyanazzal a friss erővel, ugyanazzal az ifjúi lelkesedéssel áll az élükön, mint mikor sok évvel ezelőtt belevetette magát az emberiségért folyó küzdelem forró tűzkörébe.
August Bebel a mintaképe lehet az erős, az akarni tudó, erélyes férfiúnak. Valóságos vasember, akit a minden akadályt legyőző, kitartó vasakarat tett azzá, amivé lett. Egyszerű esztergályos legényből küzdötte fel magát s lankadatlan szorgalmával széles látkörű tudásra és fényes kifejező képességre tett szert, amelyek segélyével, mint a szó és toll egyaránt nagy mestere szállhatott síkra a proletariátusért. Lassalle óta ő a német pártnak legtüzesebb, legerőteljesebb szónoka. Hatalmas tudásnak és becsületes meggyőződésnek őszinte hangján szól a hallgatókhoz. Nem a szívre, hanem az értelemre apellál, nem keres csillogó frázisokat, inkább szürkén, de értelmesen fejezi ki magát. És mégis, az ahogy beszél, belekap az emberek lelkébe és magával ragadja őket. Ha ez a kis, vézna ősz ember ott áll ezer és ezer ember előtt a szószéken, ha tiszta átható hangja megszólal s erőteljes kézmozdulatokkal nyomatékot ad egy-egy szavának, akkor óriássá nő a hallgatók előtt, akiknek szeme tüzet fog az ő szemeinek lángolásán, akiknek lelkét elragadja a büszke, bátor, becsületes meggyőződés minden-kit megkapó megnyilatkozása.
S amilyen nagy Bebel, mint szónok, oly nagy mint író. Fő munkája, A nő és a szocializmus, amely már magyar nyelven is megjelent, legelső helyen áll agitációs irataink között. Óriási szorgalommal hordott össze ebben a művében mindent, amit a mai társadalmi rend ellen a szocializmus eszméiért harcba lehet vinni. A legnépszerűbb, legközvetlenebb hangon, tudományos higgadtsággal és mégis elragadó szenvedéllyel tárgyalja e művében nemcsak szigorúan vett témáját, hanem az egész szociális kérdést E műve német nyelven immár harmincnégy kiadást ért meg s le van fordítva a legtöbb európai nyelvre. Óriási sikere a szociáldemokrácia sikere volt, mert ezren és ezren vannak, akiket e könyv meggyőző ereje vitt pártunk lobogója alá. Bebel e munkáján kívül számos röpiratot és füzetet írt, aminthogy különben is valósággal bámulatos munkát végez, mint szónok a német birodalmi gyűlésen és a pártgyűléseken s mint a pártvezetőség tagja a rengeteg sok pártteendő elvégzésével.
Bebel 1840-ben született. Atyja katona volt s Bebel kaszárnya pincéjében jött a világra. Korán elvesztette szüleit s az esztergályos mesterséget a maga emberségéből tanulta meg. Huszonegy éves korában Lipcsébe került, ahol a polgári liberális-demokratikus mozgalmak sodorták magukkal. Csakhamar azonban megismerkedett a szocialisztikus törekvésekkel s lelkes hívük lett. 1869-ben ülésezett az általános német munkás-kongresszus, amelyen ő elnökölt s amelyen megalakult az új szociáldemokrata munkáspárt (eisenachi programmal), amelynek ettől fogva ő és Liebknecht voltak elismert vezérei. Mikor 1870-ben kitört a német–francia háború, ők ketten voltak az egyedüliek, akik a parlamentben tiltakozni mertek a költségek megszavazása ellen. Ehhez az akkori viszonyok között valósággal hősi bátorság kellett, de Bebel és Liebknecht nem ijedtek meg. Meg is jött csakhamar a „büntetés”, a hatalom kicsinyes bosszúja. Bebelt, Liebknechtet és Hepnert hűtlenségi pörbe fogták és a két előbbit 2–2 évi várfogságra ítélték. Az ostoba hatalom azt hitte, hogy Így megtöri a proletáriátus két vezérférfiát; de mennyire csalódott! Bebel a két esztendőt azzal töltötte, hogy tanult és dolgozott! Megtanult több idegen nyelvet s az egyetemes tudású Liebknecht vezetésével vasszorgalommal pótolta mindazt, amit addig megtanulni nem volt módjában. A hatalom azonban nem elégedett meg azzal az egy ítélettel. Még 9 hónapra ítélte Bebelt állítólagos felség-sértésért s egyúttal megfosztotta mandátumától is. A börtönben Bebel ismét csak dolgozott és tanult – itt fejezte be nagy művét, „A nő”-t –, választói pedig azzal feleltek az ítéletre, hogy 10 470 szavazattal 4240 ellen újra megválasztották őt! Bebel összesen 57 hónapra volt elzárva, de ez soha egy percre sem csüggesztett el.
Lehetetlen ezen a szűk helyen csak megkísérlem is, vázolni mindazt, amit Bebel a pártért tett és tesz. Az ő élete, története egy darab élet a párt történetéből, annyira össze van forrva vele. Úgy, mint Liebknechtet, őt is valóságos legendás szeretettel veszik körül a német munkások, mert tudják, hogy mit tett érettük. De nemcsak a német munkások, nemcsak az egész világ küzdő proletárjainak szerető tisztelete veszi körül és jutalmazza – mily szép jutalom! – hanem még ellenségei is kénytelenek meghajolni hatalmas tudása, hajthatatlan, becsületes meggyőződése előtt.
Bebel mintaképe a törekvő, az akaró, a sohasem nyugvó és ezért nagyot, hatalmasat alkotó szocialistának. Vasakarat, vasszorgalom, erős hit, lángoló lelkesedés és kiapadhatatlan tudásvágy az elemei az ő csodás munkálkodásának. Vegyünk rajta példát mind-annyian! Igyekezzünk úgy tenni, olyanok lenni, mint ő. Akaratunkat ne ingassa meg semmi, akadályoktól ne riadjunk vissza, ne féljünk, ne habozzunk, tegyünk ügy, mint ő: – tanuljunk és dolgozzunk!
Az akarat nyújtotta az erőt, a tudás az eszközt, a munka a sikert August Bebelnek, s mert akarata, tudása, munkája nem önmagát, hanem az elnyomott, szenvedő proletariátust szolgálta: jutalma az elnyomottak szeretete és annak a zászlónak diadalmas hódító útja, amelyet kibontani ő is segített.
Szívünkből kívánjuk, hogy még hosszú időn át vihesse előttünk vérvörös lobogónkat, hogy példát mutasson nekünk az ősz hajú harcos: milyennek kell lenni minden szocialistának!
Forrás: Népszava Naptár, 1903.